A Rácz Olivér felhasználó összes verse >>>
Rékához
Gyönyörű barna szemed,
Ha láthatnám még újra,
Áthatolt halott lelkemen,
Gyógyír volt minden búra.
Vágyom puha szádra,
Oltotta örök szomjam.
Nem gondolok másra,
Csak mennyire tompa
Az emléke már a csóknak,
A perceknek, mit loptam,
Csillogott szemed bóknak,
Örültem, éreztem, voltam.
Beleremegett a testem,
Oly szorosan simultál.
És éreztem a lelked,
Tudtam, belém bújnál.
Én lelőttem e madarat,
Szárnyát szegte, régen.
Nem volt benne akarat,
De volt benne az égben.
Repültünk az éjben,
Repültünk a szélben,
Nem kellet senkinek
Hazudni e létben.
Fekszem, fognám kezed.
Szívem oly szaporán
Ver, mert nem lellek.
S mikor álmod ér véget,
Szeretném, azt érezd,
Szoríts magadhoz kérlek!