A V Flora felhasználó összes verse >>>
Szél a füstnek
Piros autókkal fordultunk az útra
Zenét hallgattunk és nem gondoltunk a múltra
Óriásokat láttunk mikor a vízbe néztünk
Csak merengtünk és pupilláinkkal nevettünk
A tévé csak zúgott hátul
Ahogy dohányra gyújtottam
Jó hogy nem látta senki
Talán ott sem voltam.
Mentem a víz felé
Ahol én születtem
Fekete nadrág volt rajtam
És füst színű volt a pupilla a szememben
Elbújtam jó messze
És kerestem egy bokrot
Ásót is hoztam, jó nagyot
Fácánt láttam és egy beszélő baglyot.
Telefont tartottam az ég felé
Attól vártam a csodát
Egy hete várok a jelre
És vörös volt óriás pupillám, kívülről láttam magamat.
Csípett már a füst vagy a hideg
Volt szokatlan nekem
Egyszerű kört rajzoltam a fűnek
Mert ezt kérte tőlem éjjel 10 óra 5 perckor
Egy hang az erdő mélyéről.
