A Sipos Nikoletta felhasználó összes verse >>>
BÚCSÚDAL
Egy döntés,mellyel megváltozik az életem.
Mely elsodor örökre engem.
Elmegyek s vissza többé nem térhetek.
Azt hiszem innen végleg elmegyek.
Ne kérdezd,hogy miért,úgy is mindegy.
Az okot nem értenéd meg.
Ne akarj vissza tartani.
Engedj mosolyogva hátat fordítani.
Ne hidd,hogy nekem nem nehéz.
Hisz naponta a legfontosabbak szeme néz.
Már csak pár hónap és elmúlnak a napok,
Hidd el,nem sokára neked is emlék maradok.
Félek,hisz távol leszel.
Félek,hogy rám majd nem is emlékezel.
Félek,mert nem akarlak elveszíteni.
Megmarad majd egy fénykép rólunk,melyet a múltba hagysz elveszni.
Ha-e képet majd egy nap elő veszed,
Felidézed a szép perceket.
Eszedbe jut,hogy valaha én is voltam,
De tudd,te soha,mindig csak én rontottam.
Bocsánatot talán soha nem nyerek.
De őrizd meg a boldog perceket.
Mikor még csak ismerkedtünk,
Mikor gúnyosan egymásra nevettünk.
Minden könnycsepp bennem él!
Távol leszek tőled s a szívem fél.
Ha rám nézel látod arcom mosolyát,
Annyit kérek:emlékem őrizd egy életen át.
Ne felejts el,mert fontos vagy nekem.
Te vagy,ki picit megváltoztatta életem.
Távol leszek,de mégis közel.
Biztonságban vagyok,ha karod ölel.
A baráti ölelés egy biztonság érzet.
Ha velem vagy kevés dolog van mitől félek.
Ne haragudj,hogy a miértekre nincs válaszom!
De mennem kell,s ha tényleg szeretsz,akkor annyit tehetsz,hogy hagyod!!!!
