A Benjamin Rain felhasználó összes verse >>>
Játsz velem!
Építsünk csónakot az élet vizén.
Evezzünk együtt a végtelen tengerén.
Játszunk űrhajóst egy messzi csillagon,
Fedezzünk fel együtt idegen bolygót.
Játszunk erős embert, hogy ne legyen félelem,
Tegyük valósággá ezt az életet.
Minden gondon átlépünk együtt,
Jóvá tesszük minden egyes tettünk.
Legyünk kalandorok sosem járt földeken,
Hódítsunk meg együtt magas hegyeket.
Játszunk háborút, mely nem valós, csak mese,
Játszunk felnőttet, ki sokszor érthetetlen.
Játszunk varázslót, ki átfesti a Földet,
Embert, ki karjával mindent átölel.
Teremtsünk új napot, hol könnyebb az élet.
S higgyük, hogy soha nem érhet véget.
Mennyi játék! Nem fáradtál el?
Még mindig akarsz játszani velem?
Rövid az élet, soha nincs megállás.
Vár egy új kaland, gyerünk, indulás!
Játszunk, míg el nem múlik az idő.
A gyermek megmarad, csak a teste nő.
Belül a régi tűz végtelenül lobog,
Szívünk szeretetben örökké dobog.
