A Benjamin Rain felhasználó összes verse >>>
Fohász
Izzó fáklyaként mutass utat.
Az ösvényen által vezess,
Kezem mindig utánad kutat.
Szemem csak téged keres.
Felhők közül minket figyelsz,
Minden pillanatban vigyázol ránk,
Velünk maradsz, bármi is lesz.
Hozzád suttogom az imám.
Mert te vagy a remény a bukott embernek,
Te vagy az erő, mely mindenen átvisz.
Karod féltőn ölel, ha bánt az élet.
A bűn el nem éri, ki tebenned hisz.
Segítesz annak, ki feléd fordul,
Kezét fogva lépkedsz mellette.
El nem hagyod, ha minden szétborul.
Hogy érezze: a világban van még szeretet.
Ha bánt az élet, sóhajom hozzád szól,
Magasba száll fel a panaszom.
Mutasd meg nekem a szépet s a jót.
Kísérj el végig az életutamon.
S ha egyszer megszűnik testem.
Szellemem a Mennybe, trónod elé száll,
Megpihenhet végre zavaros lelkem,
Melletted örökké otthonra talál!
