A nagy szeder erzsébet felhasználó összes verse >>>
Feltámadás
Feltámadás álmokból, hitből,
tavaszi zsongás tél kertjéből.
Napsugár fogócskázik velem,
az időt előre tekerem.
Óramutató jár kecsesen,
tikk-takk zümmög álmos fülembe.
Vasárnap van, illatos reggel,
órámat tavasszal csalom meg.
Tikk-takk, kitárom az ablakom,
madár dalol kopasz faágon.
Tavasz, a szívem csendben dobog,
időt órámon tovább hajtom.
Pedig jár az kemény ritmusban,
az évek folyton csak rohannak.
Mint a börtönből szökött rabok,
úgy keresik a szabadságot.
Futnak láthatatlan utakon,
hagynak arcomra rajzolt ráncot.
És, engem zárnak kalodába,
legyek az időnek rabtársa.
Gondolatban ha szárnyat kapok,
repülök, keresem az álmot.
Csillagok közt én rátalálok,
holdsugarával betakarom.
Vasárnap van illatos reggel,
órámat tavasszal csapom be.
A mutatóját megpörgetem,
egy órával öregebb lettem.
Nagy Erzsébet
Szarvas