A nagy szeder erzsébet felhasználó összes verse >>>
Szél szalad
Szél szalad át a nyitott ablakon,
neved fújja fülembe, s dalol.
Hallgatom így, oly kedves a napom,
legszebb, e dal, amely csak nekem szól.
Nem zárom be a nyitott ablakom,
várom szél szárnyán szálló dallamot.
És így lesz szép a borús holnapom,
ha szél szalad át nyitott ablakon.
Még fekszem az ágyon és hallgatom,
szemed látom a szürke falakon.
Rút vádakat szór rám pillantásod,
erőm elhagy, a halált kívánom.
Szél szalad át a nyitott ablakon,
nincs megoldás hiába kutatom.
Szívemben gyökeret vert bánatom,
szemed itt van a szürke falakon.
Nem hagy el, követ engem az úton,
szemem lecsukom akkor is látom.
Gyenge vagyok, s fekszem az ágyon,
a szemeket kábultan bámulom.
Szél szalad át a nyitott ablakon,
tova suhan, s oly vígan dalol.
Megsimítja gémberedett arcom,
magával viszi fáradt mosolyom.
Nagy Erzsébet
Szarvas