A Laukó Anikó felhasználó összes verse >>>
Kérlek vissza!
Egyik szombat este
Összevesztem veled!
Készülődtél. Anya buliba megyek!
Megláttam a ruhád és elakadt a szavam!
Hogy nézel ki? Itthon maradsz!
Nagy veszekedés közt elcsattant egy pofon.
Becsuktad az ajtót, nem maradtál otthon!
Többszőr hívtalak, aggódtam érted!
Nem vetted fel , hiába kértelek, lélekben!
Egy idő után már ki se csöngött!
Reggel a főbejáratnál nyomkodták a csőngőt!
Egy rendőr állt az ajtóban.
Akkor már tudtam!
Félelmem beigazolódott!
Megtaláltak holtan!
A ritikülöd fogta, kezében az irataid.
Menjek vele kérte, igazoljam kiléted!
Összeszorult szìvem!
Megfagyott a levegő!
A kislányomnak az erdő lett a temető!
Nem tudtam, hogy fogom ezt túlélni!
De látni akartalak, újra szemeidbe nézni!
Sárga szalaggal körbe voltál kerìtve!
Ahogy átléptem, rogytam le melléd a Földre!
Élettelen tested látva!
Szívem kitépett, darabjaira hullt!
Meggyalázva, a sárban.
Szívembe akkora tüskét szúrt!
Kérlek! Kellj fel! Gyere haza velem!
Szükségem van rád! Édes gyermekem!
Kérlek! Szedd össze magad!
Mindenki minket néz!
Ezt akartad?! Ezért a veszekedés?!
Kérlek! Szólj valamit! Mondd, hogy semmi baj!
Mondd, hogy velem maradsz!
Ajkaid némák!
Én csak sírok rád borulva!
Nem tudlak elengedni, ahogy az este sem akartalak!
A szomorúság megtépáz!
Bele vagyok szorulva!
Kezedet fogom, ölellek és fájdalmam üvöltöm az ég felé!
Kérem vissza amit tőlem elvettél!
Kérlek! Gyere haza!
Hirtelen elragadtak tőled!
El kellett engedjem a kezed!
Ahogy te is akartad az este!
Könnyeim olthatalanul hullanak!
Lelkem üvölt!
Szìvem csontjaim közé ragadva!
Szilánkosra tört!
Gyere haza, mert Szeretlek!!! 🙁
