A Csepeli Csaba felhasználó összes verse >>>
Mikor?
Egyszer húz előre a lélek
Lendület, vágy, akarat
Aztán csend és nincs tovább
Hogy érthetem meg magamat?
A valóságot kutatom
Ami nincs, ismeretlen örök
Esély, aggódás kergetőznek bennem
Döntenem kell félek-e, vagy örülök?
Mi és ki hajt szüntelen előre?
Keresem, de nem tudom mi az
Kamaszként csak ebben hittem
De nő gond és elfogy a vigasz
Hány perc vagy év teljen el
Míg meglátom belül a lényeget
Pörög az óra, pattan az idő
Egyre mélyebb tengerbe alásüllyedek
Ki világosságot gyújthat benned
Ő egyedül csak te vagy magad
Amit éreztél, szép jelek, mély sebek
Az saját lelkedben volt és ott marad
Keress újat, akármi bánt vagy boldogít
Ha megnyugszol, bár jó lenne végre
Nem sodor az élet, szárnyán nem repít
Kutasd a hangot, vágyat ami szüntelen feszít
És ez már másképp soha nem lehet, nem most, nem itt!
