A Orosházi Beatrix felhasználó összes verse >>>
Emlékezés
Csend árad a falakból..szinte tapinthatóvá válik.Félelmetes!Egykor gyerekzsivaj fonta körbe a házat.Ütött-kopott bútorok,felkopott padló nyekergése lépteim nyomán.Megállok,s körülnézve könnyeimmel küszködve simítottam végig anyám gyúrótábláját,mely szépen elhelyezve van a roskadozó szekrény mellett.Rendet szerető asszony volt Ő!Élete nyomán a családért élt.Megtanított a jóra s a rendre.A falon porosodó fotók tömkelege..nézem,s kutyánk ugatása zavarja meg gondolatom menetét.Szakadt függönyt félrehúzva kinézek és hirtelen apám arcképét látom meg az ablak túloldalán.Mintha készülődne elfelé..ha tehette mindig horgászni ment.A sok bút ott elfelejtve lélegzett nyugodtan fel.Rám nézett,s mielőtt megszólíthattam volna,egy szellő tovaszállította.A szürkeségben tűnve el immár ködfelhő borítja.Szemeimből a könny csurog,számat szó nem elhagyva leütött fejjel ülök a sarokban lévő kisszékre.Mielőtt könnyeim bömbölésbe csapva át,lehető legjobbkor érkezett meg édes bátyám.Kire ráborulva sírom ki magamból üvöltő fájdalmam!
