A Szabó Veronika felhasználó összes verse >>>
Lélegzet
Vén szemem pihenni tér
felezi terhét a görnyedt hát
meghajlik a térd, mi egyenesen állt
Révbe ért az útját járó láb.
Elhagyja csatját a szigorú haj
Hangszálainkból elfogy a jaj
Csak lélegzem és lassan elhiszem
Veled nem lesz többé baj.
