A Csillagvirág felhasználó összes verse >>>
Lagúna
A lagúna vizét hegyek zárják körbe
az öreg hold belenézett a hullámzó tükörbe
a sötétkék mély víz ezüst színre váltott
meg akarta váltani az egész világot
A hegyek utat adtak a holdbéli sugaraknak
az öreg Vándor mégis a lagúnában hallgat
hullámzó tükrében fénye mint a híd
régmúlt idők emlékei közé átrepít
Felidézi összes eddigi fájdalmát
minden egyes hullám a poklon vezeti át
minden hullám egy fájó régi emlék
mind-mind marcangolja az öreg hold lelkét
Minden régi emlék egy-egy régi seb
mely az idő múltával sem hegged
s valahányszor belenéz a hullámzó tükörbe
annyiszor döf egy-egy tőr a lelkébe
Minnél nagyobb lesz lelkének fájdalma
a hullámok annyival törnek magasabbra
minnél magasabbak odalenn a hullámok
lelkében annál égetőbbek a lángok
De míg végigjárja útját élete egén
addig él szívében az éltető remény
s ahányszor újra felkerül az égboltra
annyiszor lép be lelke a pokolba
