A Molnár Krisztián felhasználó összes verse >>>
Lemondás
Drága régi munkaadóm
Ki béremből vonod az adóm
Utánam is fizettél rendesen
De most már elhagylak csendesen
Nem hagyok hátra egyebet, mint 25 évet
Rohanást, gondot és jó sok idegességet
Megtettem neked mit ígértem, s többet is annál
Te is becsületes voltál és biztonságot adtál
Köszönöm, hogy házam felépíthettem
Családomnak jólétet és otthont teremthettem
Dolgoztam ezért én már eleget
Vegye most más át ezt a szerepet
Lemondok ezennel béklyómról, s javaidról
Innentől életem egész másról szól
Nem kelek én hajnalban többet sohasem
Csak ha halak hívnak álmatlan éjjelen
Jő az ifjú új nemzedék, teli erővel
Sokat tudnak a szájukkal, csak bírják tüdővel
Szolgáljanak hűséggel, tán lesz, aki elhivatott
Remélem, páran megérik itt a negyed évszázadot
Változó világban találd meg az utat
Pénzt lel, de időt veszít ki folyton csak kutat
Én már nem álmodok folyton teli kutat
Vizek hátán, merengőn csak verseket szül a tudat.
Molnár Krisztián Kaposvár, 2019-09-19
