A Horvath Gabriella Maria felhasználó összes verse >>>
Infarktus
Szívet tépő sikoly hangzik,
Száguld a vénákon át a vér,
Pumpál lüktetve a bal pitvarban,
Vérkönnyeket ejt, a felszakadt ér.
Vérző sebből gyorsan nyomul,
Lassan az elvérző érzelem.
Persze, közben lassuló csendben
Sziv a jobb pitvar remegve félten.
Kiült az arcra a szürke homály,
Elfogyott minden az álmokból.
Már lent a mélyben a lélek,
Falakat épít, nehéz szavakból.
Holtágnak bamba képén,
Dolgozik a halál folyton.
Dugót átfúrva, élet kihúzva,
kuncog a résen, ahogy áthatol.
Szorít a mellkas hasít a fájdalom,
A test remegve omlik össze.
Szívet tépő halkuló sikolyban,
Múlik az élet, múlik örökre.
H.G.M. Gaboca
2017.10.06.
