A Bakos-Boros Andrea felhasználó összes verse >>>
Tré
Veled álmodtam az éjjel, veled
meg valami trével.
Csak ültünk ott ketten
meg a tré.
Ő mosolygott mi csak néztük,
mintha lassan beülne kettőnk közé.
Aztán felébredtem;
Részedről vagy részemről jöhet valami rossz, ami majd szépen lassan, a kettőnk csicsás szerelmét elcseszi.
Csak meg ne tudja akkor mekkorát verek le neki.
Fekszek a lelkem csendjében, mint valami hulla, akinek már lelke sincsen.
Aztán gondolok arra, amikor karjaidba bújva elfeledem a jelenem,
és csak Te vagy meg a szerelem.
Komolyra fordítva a szót
gyere igyunk meg egy üveg bort
és felejtsük el ezt a mai kort.
Nehéz de ez van, létezni kell, hogy ne legyél nulla,
ne legyél olyan, aki elhull a porba.
