A Székely Erzsébet felhasználó összes verse >>>
Bevallom
Neked szól ez a vers!
Én szeretlek téged.
Mindenkinek küldöm,
Aki eddig védett!
Köszönöm a zsépet,
Már adnék végre én is,
Csak magam kéne szeretni,
És mindent jóra fordít.
Hallgattam én rátok,
Higgyétek el fáztam.
Egyetlen egy ölelésért,
Az egekbe másztam.
Hazudtam, hogy szeress,
És ezért törtem össze,
Mert azthittem, ha megtudod,
Ledobsz a gödörbe.
Titkoltam, hogy szép legyen,
Pedig belül ronda,
És bármennyire takartam,
Lehet meg kell szokjam.
De most oda jutottam,
És remélem, hogy szép lesz,
Hogy elmondom neked,
Amit mostmár érzek.
Lehet, hogy megoldhatnám,
De az másoknak is fájna,
És az én szívem nem olyan
Hogy az embereket bántsa.
Mert akármennyire fájt,
És bármennyire csalódtam,
Én akkor is szeretek mindent,
És téged aki felejt ma!
Engem könnyű felejteni,
Hiszen nem vagyok én senki,
Tudod azt te milyen,
Szerethetetlennek lenni?
És volt, hogy hiányoztál,
De csak nekem kéne lépnem,
Másokért és magamért,
Hogy a szeretettel éljek!
