A Reveszne Clarisz felhasználó összes verse >>>
Egyesülni kellene
Vajon az ősi lakhelyünk
érezte-e a mi nagy bánatunk?
Több mint ezer éve onnan elindult
híres lovas nomád elődeink.
Pogányok voltak akkor István királyunkat
követve keresztényekké lettünk.
Háborúság- békesség váltotta egymást
nem érezték át, hogy a béke drága kincs.
Bennünket is bántottak tatárok,
törökök, labancok más népek.
Legnagyobb gaztettet nekünk
Trianonban cselekedték.
Szétszabdalták országunkat
csökkenteni akarták az erőnket.
Nézhettünk Északra Délre vagy Keletre
csak jajszavakat hozott a szél.
Saját hazájában kivetve él a magyar
mint betolakodóra tekintenek.
Erős voltunkat az is bizonyította,
hogy bántással sem lehetett
megtörni nemzetünket.
Fogunk hát össze mindnyájan
akiben magyar szív dobog
vívjuk meg harcunkat
a trianoni döntéssel szemben.
Sokan azt mondják minek
hísz eltűntek a határok
az Unióval szabadság költözött
az itt élő emberekhez.
Ez egy kicsit sántít,mert
egy nép csak saját hazájában
érezheti igazán szabadnak magát.
Reméljük Isten most is velünk van
eddig sem hagyta veszni a magyart.
Hisszük e nemes harcban
békésen vezet bennünket a cél felé.
Jöjj , győzz végre igazság
vedd elő a békésség tolladat
rajzold meg a régi határunkat.
A komor gyászt hozó fellegek
végre felőlünk tovaszállnak
ezzel a jövő képünk is újra
fényesebbé biztatóbbá válna.
Akkor tudna ez a sokat szenvedett
népünk igazán megbocsátani az
ellenünk elkövetett súlyos bűnökért.
Ezzel a Kárpátmedencébe egyszerre
végre a béke galambja beköltözne
s érezni fogja minden nép, hogy
milyen békés ez a megtépázott nép
a befűtött kellemes melegséget árasztó
kemencénknél a hozzánk látogatóknak
mindig lesz egy barátságos hely.
Révészné Clarisz
20131018