A Reveszne Clarisz felhasználó összes verse >>>
Élet halál, fény és árnyék
Régen várok halkan valamire, valakire
szeretnék megélni még egy csodát
ami igaz boldogságot terít a szívemre
s szabadon élhetem a földi életemet.
Érezzük belül, lassan minden érzés tovaszáll
hulló leveleken nyújtózkodik csak a remény
arcomon ilyenkor az Ősz szele bús dalt zenél
de lelkemet még megvilágítottja a kevéske fény.
Csak az Ősz kap mindig örök retúrjegyet
életünk más távoli dimenzióba érkezik
ő mindig örömmel jön vissza megint
a lelkünk csillagok között búsan vergődik.
Most még anyaként ölel a Napsugár
harmat csillan a búslakodó bokrokon
de már ködbe veszett az idei Nyár
ökörnyál landol az úton s a hajunkon.
Én még szívből kiáltom, élni, élni akarok
még nem temetem búsan az életemet
hisz nyílnak bennem sorra a színes virágok
s árad belőlem a világ felé bőven a szeretet.
Élet és halál, fény és árnyék iker tesók
itt csak ilyen párban érvényesülhetnek
születni kell , hogy halál legyen közöttünk
fény nélkül a földön árnyak sem létezhetnek.
Révészné Clarisz
Mándok :20160915
