A Ferenc Kustra felhasználó összes verse >>>
Ősi föld- TRIANON
A zászlója piros-fehér-zöld,
Ez egy ezer éves, ősi föld.
Erősek legyünk elviselni a sorsot,
De ezzel, nem tudjuk bevenni az ormot.
Bizony, itt vannak, kik Trianont ünneplik
Ha szenved, eltűnik a magyar… ünneplik.
Őseink, Kárpát édes, szent bércén
Átjőve nyert hazát erő révén.,
Az őseink gaz lepte sírján… fenyő,
Élőknek kivirul, zöldell az erdő.
Őseinktől kaptuk, mi Nagy Magyarország,
Amibe élünk, az Csonka Magyarország.
Kik ezt elvették, jelenleg a barátaink…
Látjátok…? Mi együttműködünk, barátaink…
Az ősi létnek, Trianon vetett véget,
Pedig messze volt, nem láttuk mi a végett.
E föld adott nekünk új, végleges hazát,
És mi itt termesszük… a jonatán almát…
Magyarok Istenéé az akarat,
Hogy itt újraépítjük a falakat.
Nem lesz itt bosszú és nem lesz gyűlölet,
Azoknak, kik megtagadják létüket.
Ha kezet nyújtunk egymásnak, fogadjátok,
Egymásra vigyázzunk, tán' imádkozzatok!
Megszentelt kenyér és só étket ad nékünk,
Szentel víz is megsegít, hogy mi még élünk.
Támadt már ránk szultán, császár meg cár,
Hőstettünk volt… száll ránk viharmadár.
Elhalkult itt minden harci ének,
És áldozzunk életbölcsességnek…
Könnyünk hullik, a szívünk is fáj,
Ne legyen ez egy elhagyott táj.
Nem… innen elmenni nem tudunk,
Nem! Mi hazától nem búcsúzunk.
Fut az a perc, az ősidő várja,
Magyar ember a lelkét kitárja.
Lángjaink még talán nem kihűltek,
Álmaink még lehet… teljesülnek?
Mindenki jöjjön haza, szavazzatok,
Legyetek bár betegek, látók, vakok.
Mi mindent eltűrtünk már negyvenöt éve,
Mondjuk, ez már nincs tovább! Örökre… végre.
Isten segít a magas ég alatt,
De a mondás; ki mint vet, úgy arat…
Trianon nem a hazánk éke!
Tudjátok meg... tán' még nincs vége!
Hon zászlaja a piros-fehér-zöld,
Ez már ezer éves, mint ősi föld.
Vecsés, 2012. március 15. – Kustra Ferenc - Egy történelmi ténnyel, nem tudunk mit kezdeni. Csak emlékezünk és sírunk…
