A Ferenc Kustra felhasználó összes verse >>>
De bizony az óra, tik-tak…
De az a fránya óra tik-tak táncot rop!
Kertben, utcán, ajtón az újév meg kip-kop.
Az óránk mutatója biztosan, bár lassan halad,
Összekapaszkodva, ővele, az óév sem marad…
Megálmodtam éjjel én, egy jó és szép jövőt,
Lelkem hite percet sarkallja, tolja időt.
Végére jár már óév, a sokat átélt december,
Próbáld meg, a jövőben élj, ne a múltban sírj… ember!
A változás örök, idő meg az ítélőmester.
Most fogadkozol, megint szilveszterkor? Szádból folyik a pezsgő!
Változhatsz, vagy egyszerűen maradsz, te mint örök ígérgető…
Legyél te, a tetteddel, bölcsességeddel mindent jobbá tevő.
Jövőre menjen oda a szerencse, ahol kelendő.
Így aztán boldogságban teljen el a jövő esztendő…
Te meg, hogy a jó cselekedetben mindig légy az első.
Ne feledd, jövőre is a fejlődés kapuja kitárva vár:
Belépsz-e? Magad tudod! Másképp a lehetőség elszáll, nem vár…
Álom talán, hogy télen lesz itt még hőség, izzasztó?
Nyáron, a közepén meg puha, vastag hótakaró?
Ezt hozza tán’ nekünk a várt, következő esztendő?
Bizony, minden lehet, mert működik a gonosz erő.
Önfeledten felnézek az égre, és most vágyakozva elhiszem,
Álmunk valóra válik... sokatoknak is és veletek még nekem…
Végül, figyelem és egészen lassan döcög az idő,
Ugyanilyen lassan, döcögve érkezik Újesztendő.
Óvatosan, halkan, csendben jön, hisz’ ő még itt idegen,
Tudja, hogy ő még erre nem hajózott életvizeken.
Az agyad a jövőre nézve, nagy terveket sző,
A lelkedből pedig előjön hozzá az erő!
Ahogy mész az utadon vissza ne nézz a múltért,
Ne kapkodjon a szíved elmúlt, régi percekért!
Lábon kihordott, letiport ihletet csomagolt nekem is az élet,
Vasmarokkal, életfagy öleli körül eme, érdes, karcos létet.
Körülnézek, hogy jobban lássam a boldog létet,
De csak azt látom, hogy rian… a terjedő mételyt.
Változhatsz, vagy egyszerűen maradsz, te örök ígérgető…
De a fránya óra tik-tak táncot rop! Meg nem áll az idő!
Előkészület már rég' meg-volt a szilveszteri tánchoz,
Lovas szánon jő a zenekar… zenét ad mulatsághoz!
Vecsés, 2015. január 26. – Kustra Ferenc
