A Ferenc Kustra felhasználó összes verse >>>
A télről, tanka csokorban
A tanka csokrot európai stílusban írta meg a szerzőpáros…
Fehér hósapka,
Tejszínű a hegyvidék.
Jégkristály varázs.
Ködnek fátyla körülvesz,
Így még, lelkem is elvesz…
*
Lóg lekókadva,
Jégcsap ereszek dísze.
Melegben olvad.
A semmiben bolyongok,
Csak egyedül ballagok.
*
Fenyők ruhája,
Porcukorszerű lepel.
Tűlevelet fed.
Út, jégesőbe vezet,
Közben, szárnyal képzelet.
*
Befagyott forrás,
Senki szomját nem oltja.
Folyadékhiány.
Kegyetlen szép jégeső,
Lelkem, semmibe menő.
*
Hóember készül,
Gyerekek nagy ötlete.
Közös összmunka.
Köd sűrűbb lesz, éj sötét,
Nem látom csillag fényét.
*
Korcsolya siklik,
Szán a dombról lecsúszik.
Fázós test mozog.
Lélek, csak előre visz,
Eszem, léleknek hisz.
Budapest-Vecsés, 2016. július 6. – Kustra Ferenc
A haiku -kat szerző-, és poétatársam Szedő Tibor írta, alá a verssorokat én. A versrész címe: „Lélekút”.
