A Ferenc Kustra felhasználó összes verse >>>
Ki nem gondolkozik…
Nem mindent ért meg az a szerető szív,
Mi az észnek reális és világos.
Embert bölcsesség olykor cserbenhagyja,
Így lehet döntése sokszor talányos.
Ki nem gondolkozik, az gondatlan lesz,
Ez, mikor józan-ész embert elhagyja.
Állandó kézitusánk az élettel,
Mondhatnám én, hogy ez a létem útja.
Szép emléket lehet kötélre aggatni,
Ha koldulunk az élettől, hogy jobb legyen?
Szép múltunkat lehet-e tovább faggatni?
Majd fogja magát, megfordul és elmegyen...
Ki tudná a megoldást az élet bajaira,
Mikor, minden benne van sorskönyve pontjaiba…
Vecsés, 2013. augusztus 16. – Kustra Ferenc
