A Ferenc Kustra felhasználó összes verse >>>
Hókristály szimfónia
(Bokorrímes)
Milliárdnyi csillogó és vakító hókristály folyvást csak hull,
Ha az ember számolná, abba, akkor bizton belebolondul…
Ez maga egy varázslatos álomkép, az éber kábulatbúl.
Kínai versforma, „Vágyódás délre”: ,,Shiliuziling", szótagszám: 1, 7, 3, 5, Rímképlet = aaxa
Szép,
Oly’ varázslatos a kép…
Hull a hó,
Csillog a hópép…
*
(haiku)
A hópelyhekkel,
Tangót lejt a szél. Mesés!
Most, fagyviseltség!
*
Szél
Hópihékkel táncra kél,
S fütyörész.
Egyet sem kímél.
*
(3 soros-zárttükrős)
Elfeslenek a felhő dunnák,
Leesett hópihék már lusták…
Elfeslenek a felhő dunnák.
Tél.
Ég és föld fehér, Nap kél
Lassacskán.
Hárfázik a szél.
*
(haiku)
Járdán hull tető
Hava… rohama követ.
Tavasz, még távol.
Ó!
Végre befagyott a tó,
Korcsolyád
Vedd elő, hahó!
*
(Bokorrímes)
Micsoda szépség és megnyugtató a nagy-pihés hóesés.
Főleg bentről nézni ezt, az élmény bizony jó és nem kevés…
Oly' szép, mint nagy-zenekari szimfónia, élmény nem kevés.
Ó!
Mily, varázsos: Hull a hó!
Szán siklik,
A tél oly’ bohó…
*
(haiku)
Hófelhő pihéz,
Szórja a kristályait.
Hóbuckák, gyűlnek.
Nő
Hópaplan, szél nem szűnő,
Hófúvás
Óriásra nő.
Vecsés, 2017. január 19. – Szabadka, 2019. május 10. – Kustra Ferenc – A bokorrímeseket, a haikukat és a 3 soros-zárttükrös -t én írtam, alájuk a kínai versformát, poéta-, és szerzőtársam Jurisin Szőke Margit, a csokor címe: A tél oly’ bohó…
