A Ferenc Kustra felhasználó összes verse >>>
A magánynak nincsen bája
Kopogó lépteimmel igaz, lassan de, megyek előre… sehová.
Az árnyat adó fák alatt visz előre a magányom… de, sehová.
Kívülről látják rajtam, hogy bensőmben magány az úr,
Közben meg soha nem voltam ilyen messze... szívbe szúr.
Üres szívem, kiolvasztó lángperzselést kapott,
A magányom, most elköltözik… hol eddig lakott!
Vele volt hosszan együtt éltem, közben lét sajgott!
(3 soros-zárttükrös)
Sok éven át, életutamon a magány kísér,
Ül velem búskomoran, semmit nem kér, s nem ígér…
Sok éve már, életutamon a magány kísér.
Ül velem búskomoran, semmit nem kér, s nem ígér,
Sok éve már, életutamon a magány kísér…
Ül velem búskomoran, semmit nem kér, s nem ígér.
*
(10 szavas)
Magánynak nincsen bája,
Időnek nincsen hazája,
Lelkemnek… magány a háza.
(apeva)
Hű
Társam
A magány.
Rideg teste,
Üres ágy… –vár rám!
*
(Sedoka)
A magány is csak
Rejtelem és csak gyűlik.
Üresség sok rejtelem?
Titokzatos tán’
A magány sok rejtelme?
Rejtelem, még magányhoz?
(tükör apeva)
Ő
Őrzi
Titkaim.
Vele osztom
Almom, s vágyaim.
Álmom, s vágyaim
Vele osztom.
Titkaim
Őrzi
Ő.
Vecsés, 2018. március 9. – Szabadka, 2019. február 24. – Kustra Ferenc – A verset és a bokorrímest, a 10 szavast, a sedoka -t én írtam. A 3 soros-zárttükrös, az apeva és a tükör apeva szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit munkája. A vegyes címe: Ő őrzi titkaim
