A Ferenc Kustra felhasználó összes verse >>>
Tavaszi szél
(3 soros-zártükrös)
Szélvihar, öt ujjal tépdesi az erdőt,
Döntené a sziklát… de nem éri át őt...
Szélvihar, öt ujjal tépdesi az erdőt.
Hűsége töretlen, minden évben visszatér,
Elmeséli nagy hangon, téli nyugvás mit ér…
Hűsége töretlen, minden évben visszatér.
Most, hogy megjött, vasaltsarkú, döngő léptekkel,
Egyből dühöngött, nem törődött erényekkel…
Most, hogy megjött, vasaltsarkú, döngő léptekkel.
*
(HIAQ)
Kimérten döng a
Lépte, szűzi mosollyal.
Fegyvere; vadság.
*
Erdő könnycseppje,
Sokasodva hull égből.
Zuhé fergeteg.
*
(Septolet)
Templom-szerelem
Tisztáson;
Itt is ijedelem!
Nyavíkolva bokor alatt,
Ott sündisznócsapat.
Gondolatok ijedten...
Összehordtak, hetet-havat…
Vecsés, 2019. április 26. – Kustra Ferenc
