A Ferenc Kustra felhasználó összes verse >>>
Hinni, remélni, bízni…
Az igazság egy életútról… TANQ –ban
Gyermekként azt mondták,
Hogy nekem, mindig hinni kell!
Zord életben, tovább!
Ha bánat ért, ajtót nyitott
s mesevilág befogadott.
*
Az elmékben, sötét
Van, rossz tanács… előtérben.
Könnyű, könnyűt adni.
Ott lehettem én királyfi,
Kire nem kell sokat várni.
*
Én mindig is hinni
Akartam, be is tartottam!
Én jártam csak rosszul.
Mint szép szoknyás tündérangyal,
Ki ígér és soha nem csal!
*
Mondták, hogy bízzak is,
Én azt is szigorún vettem.
Lehetetlen élet!
Hogyha fájt, én sárkány lettem,
Repültem a fellegekben.
*
Öregek, még mondták,
Legyen velem a reményem.
Úgy volt! Nem teljesült…
Halász talán, aki halat,
úgy fogta ki, mint aranyat!
*
Miben higgyek, miben
Reménykedjek, kiben bízzak?
Életem, már múló…
Nem volt mindegy, ki voltam én,
Ezeregy éj múló telén!
Vecsés, 2015. március 11. – Mórahalom, 2018. január 30. – Kustra Ferenc – A HIAQ –kat én írtam, a TANQ versét, szerző-, és poéta társam: Farkas Tekla. A versrész címe:”Mesevilág”
