A Ferenc Kustra felhasználó összes verse >>>
Már talán…
Versben és európai stílusú haikuban
Vénségemre, felismerést tettem,
És már talán, kicsit bölcs is lettem.
Emberek, sem nem szépek, se nem jók,
De, ha kell bárkivel jó-pofizok.
Minden nappal múlik az idő, életóra ketyeg,
Van homokórám is, abban a homok: pereg, pereg...
Már csak lassan zakatoló az életvonatom,
Az utazó homokóra... pereg monotonon.
*
Élet kezdődik,
Folytatódik, véget ér.
Sors? Élet maga!
*
Elindul élet,
És alakul valahogy.
Mindenható sors!
*
Élet megkezdve,
Folytatódik végéig…
Életünk… sorsunk!
Vecsés, 2014. december 2. – Kustra Ferenc
