A Ferenc Kustra felhasználó összes verse >>>
Generációk!
Meditálás a létezésről… Versben és európai stílusú haikuban…
Mondják, hogy az öregember, nem vénember!
De már sokféle betegségek kínozzák, fáradt.
Igen lecsökkent már az élete… Meder
Amiben haladt, már nem találja a holtágat.
*
Fiatalon, juj,
De szép az élet! Múlik…
Sok bolondozás…
*
Nyugdíjasnak az éhkopp az élete, részben.
Már nem hisz a segítségben, ilyen talán nincs is…
Orvos csak írja a gyógyszereket, kéretlen,
Aztán megy, ki is akarja váltani. Pénze nincs.
*
Fiatalon, nem
Számol… Életnehézség.
Probléma nincs is.
*
Buli? Az mi? Már nem is emlékszik, ez mit jelent,
Örül, ha esténként elér a tollasbálba,
Éjjel felkel, pisilni többször… örül, hogy kiment…
Egy jó rántott húst sem tud már enni! Nincs foga…
*
Fiatalon, fő,
Hogy sok, jó buli legyen!
Felhőtlen élet.
*
Haverokkal még találkozni kéne, de lassan kihalnak,
Temetésre elmenni már nem tud, fájnak a lábai…
Jó szórakozás lenne emlékezni, hogy része volt múltnak,
De ez nem megy, ezek már csak az elfeledett álmai.
*
Fiatalon, még
Bohókás minden… minden.
Nagyon játékos.
*
Szerelem? Vajh, mit jelent e szó? Már derék olyan fájó…
Megtakarítani nem tud, nincs miből, nyugdíjból? Meg már miért?
Család? Kirepültek, eltávolodtak, elment a hajó.
Életbiztosítása van! Majd örökösök harcolnak! Miért?
*
Fiatalon, az
Ember lázad és szalad.
Kötöttség ellen.
*
Mondják, milyen jó is már az öreg nyugdíjasnak… Nagy marhaság!
Neki már nincsen pénze, nincsen foga, de van sok betegsége.
Fiatalabb föl sem foghatja mi ez… e biztatás, csalárdság.
Öregnek, ki tudja, mennyi van hátra… mennyi még az ideje?
*
Fiatalon még
Nem érti öregséget.
Messze távolban.
*
Orvoshoz járni is kín, mert messze van és várni kell,
Aztán, hogy rend legyen… kennie kell, mint a festőnek.
Befizeti a postán a csekkeket, végzett ezzel,
De már várja már több következő… Küldték, de minek?
*
Fiatalon nem
Hisz az öregségben…
Láthatáron túl.
*
Diétázni kellene, de, ez drága luxus, arra nem telik,
Eszi a paprikás-krumplit, kolbász sincs… kenyérrel, nokedlival.
Autója, csak árválkodik a garázsban, lassan szétesik…
Egy öröme, hogy igyekszik emlékezni, leszámolni múlttal…
*
Fiatalon még,
Nincs szükség bölcsességre?!
Még ez úgysincs.
*
Fiatalon a
Komolyat, viccnek veszi…
Vita a renddel.
*
Fiatalon csak
Kevesek, felnőttesek…
Hosszú gyermekkor.
*
Fiatalságba
Benne van az öregség…
Majd szárba szökken!
*
Fiatalon az élet-pisztoly, betárazásra kerül…
Sok vaktöltény! Aztán lőni... nem mindenkinek sikerül…
Vecsés, 2015. május 10. – Kustra Ferenc
