A Ferenc Kustra felhasználó összes verse >>>
Kulacs
Kulacs az oldalamon lefetyeg,
Benne a csend hangja már egyveleg.
Vizem már elfogyott, úgy szomjazok...
Kutat keresek, hol majd ihatok.
Lélek is szomjas, ki ne száradjon... itatni kell.
A réten a fű is... nagy eső után kizöldell!
Vecsés, 2014. május 10. – Kustra Ferenc József