A Fekecs Nora felhasználó összes verse >>>
Àlom (.)
Tavasszal egy vadviràgos rétet adtàl nekem,
Felköltöttél àlmombòl, és megfogtad a kezem.
Kivezettél hold udvaràn nap sütötte rétre,
S elém tàrtad, amit eddig ôrizgettél féltve.
Ezutàn a nyàrba vittél,tüzes arany sugàrba,
Kéklô tònak víztükrébôl ragyogtunk a vilàgra,
Àtadtad a nyàri zàport, madaraknak énekét,
S csodàltuk az évszakoknak gyorsan múlò életét.
Szél karjàban fújtàl elém ezernyi sok levelet,
Ölelésed forròsàga adott nekem meleget,
A szivàrvànynak színei is mind a földre hulltak,
Majd az ôszi tàj hegyének làbàra borultak.
És mielôtt visszavittél holdfény mezejére,
Zúzmaràkon àttàncoltuk lepteink a télbe,
Tenyerembe rajzoltàl egy csokor jégviràgot,
Te adtad a szívemnek a leges - legszebb àlmot.
