A Fekecs Nora felhasználó összes verse >>>
Fogadj örökbe!
Ràcsok mögül nézek ki, egy szûkös, zàrt vilàgra,
Régòta èlem így napjaim,remélve, gazdira vàrva.
Nem kellettem..kitettek..az utcàn kòboroltam,
Emlékszem, hogy édesanyàm sírt..még kicsi voltam..
Hiànyzik a szeretete,testmelege, illata..
Emlék màr csak szívemben a boldogsàg pillanata.
Amit eddig kaptam,mind tétova tekintet,
Mi elsiklott felettem,megint egy..megint egy...
De ma történt valami..meglàttalak Téged,
Reàm mosolyogtàl.. s a szemed megigézett.
Érintést is adtàl..féltem...de jòl esett,
S halàbòl én òvatosan megnyaltam a kezedet.
Nem vittél el senkit... de valamit súgtàl a fülembe...
Ha làtnàl...nem birok aludni, mert azòta ez jàr a fejembe..
A ma esti imàmban csak egy valamit kértem:
Hogy reggel, mire felèbredek, visszagyere értem..!
