A Fekecs Nora felhasználó összes verse >>>
Sòhaj..
Bàrcsak a szívem egy festmèny lenne,
S làthatnàk az emberek...
Hatalmas falon vàszonra feszítve,
Így tudnàk,mit miért teszek.
Tudnàk, hogy én egy vagyok a tegnappal, a màval,
A legnagyobb erdôvel s a legapròbb bogàrral,
Mindennel, mi él és élni akar,
A szeretet bennem mindent takar.
Ha lefesteném làtnàk,milyen lànggal lobog,
Az örömöm, fàjdalmam, s azt is, kiért dobog,
Egy napon majd elôtàrom mind, mi belefért..
S talàn, ha szívem festmény lesz, a vilàg majd megért.
