A Fekecs Nora felhasználó összes verse >>>
Egymásra hangolva *
Ha elvonulnál magányodba, van, aki megérti,
Hiszem,hogy csak ott tudjuk önmagunk elérni.
Kibogozni lelkünknek sok kósza fonalát,
Szembenézni mindazzal,mit senki más nem lát.
Nem tudom hiszed-e,
De érzem azt,amit most Te,
Összeránt és émelyít,
Az üresség, mi eltelít..
De jönni fog az álom,
Már én is nagyon várom,
S ahogy a sötétség majd oszlik,
Az érzés szertefoszlik.
Minden elszáll tova,
De én nem hagylak el soha,
Ha akarod melletted,ha akarod távol,
Számíthatsz rám, lehetek bárhol.
Társ, vagy egy jó barát, ki segít, míg itt lehet,
S egy napon pedig a felhőkből integet.
Addig is egyvalamit mindig megteszek:
Ha szükséged lesz rám és hívsz, én ott leszek.
