A Fekecs Nora felhasználó összes verse >>>
Áldom az éjszakát
Égő szemeimnek vigaszt nyújt a hűvös szél,
Míg fájó szívemben egy meggyötört dallam zenél.
Megfáradt kezeim éjjel mellém hullanak,
Az álom mi betakar,
S párnám a könnypatak.
Bar régóta hordozom magamban bánatom,
Tudom,hogy kegyes volt hozzám a fájdalom,
Annyit ad az élet, amennyit elbírok,
Meg ha olykor azt érzem, hogy bele
is roskadok.
Milyen jó is megpihenni, a sötétben a terhet letenni...
Olyankor egy szép jövőt képzelek,
S reggel majd erősebben ébredek.
Áldom az éjszakát, hogy segítségül siet,
Áldom a holnapot, hogy új esélyem lehet,
Velük áldok mindenkit, kik életemben vannak,
És hálám végül elsuttogom minden egyes napnak.
