A Fekecs Nora felhasználó összes verse >>>
Túl a csillagokon *
Volt mar úgy, hogy elvágyódtál valahova messze,
Mert megláttál egy arcot fenn, a csillagokba festve...?
Azt kívántad, bárcsak Vele eggyé tudnál válni,
De szívedben a temérdek súly nem hagyott fölszállni.
Nézem a felhőket…Te küldted el őket?
A szél csak úgy tombol már...Te is megborzongtál?
Az eső egyre szakad... Te hogy érzed most magad?
Nem válaszol képzetem ,de van egy erős érzetem,
Hogy mikor lelkem könnyű lesz majd, újra szárnyalok,
Es mielőtt észrevenném, végre ott vagyok....
...ott,hol féltve őrizgetted minden titkodat,
S ketten egyként festjük tovább a csillagokat.
