A Fekecs Nora felhasználó összes verse >>>
Mindenki világa
Ahányan vagyunk, annyiféle Világ,
Annyiféle Istenhez szólnak a hű imák,
Megannyi szívből szállnak az Egekbe,
Míg testünkben örvénylő vér foly az erekbe.
Mi itt vagyunk a Földön, de hol van a sok Isten?
Hol van az az ember, ki többé itt már nincsen?
Miért váltják egymást az éj, és a nappalok?
Miért nem köszön el, kit visznek az angyalok....
Tengernyi a kérdés, tudod -e a választ?
A bizonyosság szele nyugodalmat áraszt.
Mindenki hiszi az önmaga igazát,
De végül majd kitárja lelkének kapuját.
Ekkor jövünk rá, hogy ugyanoda értünk,
Nem számít, hogy eddig más Világban éltünk,
Az érzés egyezett; a szavak voltak másak,
A Fényben lehetünk csak mindannyian társak!
