A Mikula István (Trombone) felhasználó összes verse >>>
Magyarország álmodik
Aranykékben
Magyarország drága, kedves, szép hazám,
Vele osztozom örömén és bánatán.
Szeretem a legutolsó fűszálig,
Egész a jégbe zárt, távoli határig.
Olvad a hó a messzi, kék bérceken,
Tavaszért sóhajtoznak folyók s fenyvesek.
Tücsök húzza, jaj, de szépen hegedül,
Ciripeli, hogy lesz, mi újra egyesül.
Székely s magyar álmodja a vágyait,
Úgy letépné a megbilincselt láncait.
Akkor lenne könnyhullásból áradat,
Ha a küszöbről levágnák a zárakat.
Magyarország, édes, becses, jó hazám,
Hogy mi lesz velünk, egyelőre nagy talány,
De veled leszek, míg vérem áramlik,
Te csak fogd kezem egészen a halálig.
Tápiószecső, 2016. november 13.
