A Mikula István (Trombone) felhasználó összes verse >>>
Érlelt aszú
Közel ötven éve történt ez az eset,
Egy lakodalomban fújták a mély rezet,
Közben a násznép mulatott a porban,
Elrepült a bánat mindjárt, azon nyomban.
Ám a zenekar a fújástól kiszáradt,
Iszogatni egyre jobban kedvük támadt,
A szőlőnedűtől vígan szállt a nóta,
Tisztán meg is itták, nem volt benne szóda.
Mulatság végére berúgott mindenki,
A cefrétől most már alig tudtak menni,
Véget ért a daj-daj, kocsin hazamentek,
Csak a lovak tudták, melyik út a helyes.
A trombitás otthon befeküdt az ágyba,
Aludni próbált ő, de forgott álmába,
Kapaszkodott szegény, le ne essen róla,
Fájt is az ő feje, nem számított jóra.
Másnap reggel aztán a komája kelti,
Irigykedve nézi: - Így lehet pihenni!
Az ágy lába mellett egy lavórban bor van,
- Megkóstolhatom-e? Poharat is hoztam.
Kóstolgatja szépen, ahogyan azt illik,
- Hallod-e, te koma? Gyönge, nem is ízlik,
Miért ilyen savas? Vacak ez, ha mondom!
- Azért, drága komám, mert már megjárta a gyomrom.
2015. november 11., Drága barátom, Dósa László (Csiki) elbeszélése igaz történet alapján.
