A Mikula István (Trombone) felhasználó összes verse >>>
Don-kanyari hősök tiszteletére
Most újra zöldell a fű a don-kanyari harcmezőn,
Véráztatta, nem eső, így koszorús a temető,
A bakáknak márvány helyett, szép virágos a szemfedő.
Virág hajlik jobbra-balra,
Így tiszteleg, bólogatva.
Már a napkorong is előbújt, aggódva, az égen,
Mert könnyes szemekkel nézte, hogy mi történt a télen,
S megfogadta, alkonyatkor sem lesz piros szín a fényben.
Szebb lesz a nap napról-napra,
Ráragyog egy kődarabra.
Immár sok idő eltelt eme tragédia óta,
Mikor a honvéd a hazának nem maradt adósa,
Mert tőlük bátrabb katonák ma sem születtek azóta.
Reményt hoztak a holnapba,
Az életüket feladva.
Tápiószecső, 2016. június 4., A II. magyar hadseregnek
