A Mikula István (Trombone) felhasználó összes verse >>>
Zsebben felejtett sorok
Olyankor jussak eszedbe,
Hogyha nagyon magad alatt leszel,
Akkor legyek a szívedbe`,
Amikor majd titokban könnyezel.
Idézd fel azt néha-néha,
Milyen volt az árnyékunk a járdán,
Mint egy gyermeknek játéka,
Kulcsa voltál örömömnek zárján.
Ahogy rossz bornak a szóda,
Úgy engem is helyrejavítottál,
Egy receptre felírt óda,
Ami csak a széttört szívnek szolgál.
Fáj, de tudom, hogy véget ért,
S azóta, mint cukor a ciánban,
Édestelen valamiért
Napjaim keserű íze számban.
Egy kis helyet hagyj meg kérlek,
Maradjon meg egy vékonyka fonál,
Ha majd emlékedbe térek,
Legyen, ami mindent elboronál.