A Nagy Csordás Erika felhasználó összes verse >>>
GÉPVILÁG
Gép ez is mint minden,
Én is gép vagyok.
Valahol még élő,
Valahol már halott.
Gépek közt az ember,
Géppé vàltozik.
Testéből a lélek is,
Liften távozik.
Eleinte furcsa,
De olyan mint a drog.
Engedd el magad,
És lassan megszokod.
Gépek közt nincs érzelem,
Nincsen szerelem.
Nincs betegség,
Gép szívemben,
Olajos erem.
Nincs temetés,
Roncs telep van,
Nincs föltámadás.
Talán jelen ez,
Vagy a jövő?
Sose tudhatod.
Hallgasd hát a hangom,
Talán az még én vagyok!
#Csibe ('16.06.20)
