A Ilona Zagyi Gáborné felhasználó összes verse >>>
Sor(s)oló
Elvegyült gének,
nincs manipuláció.
Lélek egy testben.
Áldás és átok,
nem édes, de testvérek.
Nincs elszakadás.
Rózsaszín álom.
Sötét és hideg színek.
Bőrből lett vászon.
Gördülő bársony
a darab vaskalapos.
Kéne, hogy játsszon.
Aki mer az nyer,
de vár, és tiltakozik.
Csak báb, filiszter.
Altatót dúdol,
dicsér a szó, vagy megszid.
Hitt-el-ringatott.
Olvadó szeszély,
Sorakozó jégszobrok.
Párolgás csekély.
Gőzölgő mocsár.
lecsapódó iszonyat.
Felhőkben leltár.
Kitérdelt oltár,
izom és lélekerő.
Van tűréshatár.
Kopik és roppan.
A kijelzőn új sorszám.
Utolsósorban.
Koldus apanázs.
Kristálypohárban fürdött,
szökött buborék.
Lassul a lépés.
Madárdal és vadvirág.
Pulzusszám mérés.
Elkerült templom.
A pad üres. Nem fázik.
Szívben él Isten.
Taps és meghajlás.
Tanulságtól színjeles.
Ifjú lámpaláz.
Ápol és gyászol.
Küzd, bár tudja, hogy veszít.
Miközben árvul.
Fogják a kezét,
az mindig felvidítja.
Az ajtó nyit, zár.
Telnek a lapok,
a rímeknek van még hely.
Csak gondolatok.
Fel-feloszló köd.
Cipelt, vonszolt félhomály.
Virágtakaró.
