A Ilona Zagyi Gáborné felhasználó összes verse >>>
Csak álmodom?
Születtem, de félig halok...
Névtelen generáció?
Hozott bűn, jóság. Ver a szív.
Érben regeneráció.
Olyan ismerős az illat,
érzem, egyszer már jártam itt.
Nyíló virág, zöldülő lomb.
Van, ami sosem változik...?
Hangok, dallam, új szövegrész.
Hittel költött sors. Véletlen,
tán visszatükröződött...
Ismétlődik? Újraélem?
Lánggal érő gondolatok...
Csak félkész, vagy tán maradék?
Sötétlő árnyak, fojtó füst,
vakító ezüst. Haladék...
Hold kínálta menedék...
Harang szól. Csak álmodom?
Születtem, de félig halok...
Néha a szemem becsukom...
