A Rohol Renáta felhasználó összes verse >>>
Nő vagyok
Egyszer sírok, kiabálok,
Másszor hangosan hahotázok!
Van, hogy nem tudom miért sírok,
De nem meglepő, hiszen nő vagyok!
Túl csordulnak érzelmeim, nincsenek korlátok,
Sokszor nevetve, könnyes szemmel láthattok,
Elsodornak az érzelmek, uralnak a gondolatok,
De nem meglepő, hiszen nő vagyok!
Gyengédséggel, törődéssel telve vagyok,
Magam után sok-sok kérdőjelet hagyok.
Szerelmem szájára forró csókot adok,
De nem meglepő, hiszen nő vagyok!
Megkaptam a legszebb ajándékot!
Ő adja nekem az igaz boldogságot!
Mindent mi vagyok, Neki adok,
Ez nem meglepő, hiszen édesanya vagyok!
