A Szigeti-Benedek Hajnalka felhasználó összes verse >>>
November vége
Novemberi alkony végtelen magányban
Haldokló természet zizegő tusával
Még emlékszik a nyárra…
Síró szürke égbolt millió könnycseppel,
Drága anyaföldünk fuldokló nyeléssel
Már neheztel az égre…
Temetésre hívó fagyos szelek fújnak
Ravatalt takaró ködös hajnalt hoznak,
December lesz holnap…
1996. november
