A Tina19 felhasználó összes verse >>>
Édesanyámhoz
Minden napom boldog volt,
Amíg itt voltál velem,
De most, hogy nem vagy itt
Nélküled teljesen elvesztem.
Az utolsó pillanatban nem láthattalak,
S minden vétkem a szívemen maradt.
Azok az emberek, akik talán szerettek,
Nem szóltak, s én nem tudtam,
Hogy vége lesz mindennek.
A félelem s bűntudat váltakozott bennem,
De hittem azt, hogy ők kiállnak mellettem.
A bűntudat, mi mai napig gyötör engem
Halálomig elkísér, majd megszűnik a mennyben.
Annyi rosszat mondtam,
S annyit vétkeztem,
Hogy utolsó pillanatban bocsánatot kellett volna kérnem.
Bocsánatot kellett volna kérnem mindenért,
Amit tettem,
De az élet nem így akarta,
Hát szenvedjen a lelkem.
Mikor meghaltál még nem fogtam fel
De a jelent látva már tudom,
Hogy a családom Te voltál,
S a mostani már csak álom.
Leírtam mit érzek, mi nyomja lelkem
A megbocsátásodat remélem elnyerem egyszer.
Harag és gyűlölet akkor száll el belőlem,
De azt akarom, hogy nyugodj békében!
A szereteted hiánya felemészt lassan,
Törődésed, mely nincs többé, pótolhatatlan.
Egyszer ismét együtt leszünk ott fent valahol,
Addig is tudd, hogy szeretlek nagyon!
