A Váradi Krisztina felhasználó összes verse >>>
Itt van ma is
Itt van ma is, ki ígéret által eljött,
s kit jelzett szélzúgás és kettős tűzerő,
kinek jöttére morajlott a tenger
és megmozdult fenn az ég, alant a föld.
Kinek érintése lágy szellőként üdít,
s hangja keserű nektárt mézzé édesít,
ki gyászruhánkat dísz köntösre váltja
és dalával bús könnyeket felszárít.
Kinek pillantása gyógy' balzsam a sebre,
s roskadozó lábak benne erőt nyernek,
ki lélekhúron más dalokat játszik
és megbénult ritmusok táncra kelnek.
Kinek karja elér sötét verem mélyén,
s feloldja kíncsapda szorító gyűrűjét,
ki eloldoz a gonosz hálójából
és ott áll a pusztító örvény szélén.
Itt van ma is, köztünk jár és bensőnkben él,
csontjainkba rekesztett láng, emésztő cél,
halkan izzó parázs, mely tüzet lobbant
és fénylő csóvát húz életünk egén.
Lelked nem fázik, bár nem érzed melegét,
szíved nem remeg, bár nem érzel ölelést,
világít, bár a fényét nem látod,
megsegít, bár nem érzed a kezét.
Forrás nélkül is hűsítő vizet kínál,
étek nélkül is bőségesen táplál,
fűszerek nélkül is ízes beszéde,
virág nélkül ontja édes illatát.
Figyeled őt, de alakot ölteni nem fog,
érzed őt, de megérinteni nem tudod,
szólsz hozzá, de sosem látod arcát,
érted őt, de hangját mégsem hallhatod.
Vágysz rá és megkapod kedves ajándékul,
keresed és megtalálod nyomtalanul,
hívod és váratlanul megérkezik
kérdezed és válaszol hangtalanul.
Tanító és nem bukik el senki vele,
tökéletes, mégsem ítél ember felett,
igazgyöngy, de nincs kagyló rejtekén,
kapható, de nem a földi értékben.
Itt van ma is; vigasz, igazság, szeretet,
bármilyen is legyél, ma még elérheted,
öröm szárnyán száll, finom fuvallatként,
életelixírt hint idő mezején.
