A Váradi Krisztina felhasználó összes verse >>>
Keresés
Ki érti meg, ha szív szakadni készül,
s viharként tombol benn az értelem,
s ki érti meg, hogy érzés titkos útján
mért téved el az ész és képzelet?
Ki mondja el, hogy merre s hova tartsak,
míg végül bűnöm megváltásra lel,
s ki mondja el, hogy merre, hol keressem,
hol égő lelkemnek hűs forrása lesz?
Szelíd hang, mintha visszhangozna bennem,
friss széllel ébreszti alvó hitemet,
s míg nagy keresztem terhe nyomja vállam,
magamban egy békés helyre érkezem.
Ismét rügyet fakaszt éltem gyönge ága,
s új élet tavaszát köszönti szívem.
