A sheakstar felhasználó összes verse >>>
e-poem
megnyitom magam és a browserem
félhomályban törökülésben gépelem be az accountom
kulcscsontomra nehezedett az állam
hagyja
hogy összefolyjanak a napok
idegrendszerem rá van kötve egy kábelre
mint teremtésemkor a zsinór
már akkor az internet táplált egy élő szövettestben
s cyber-anyám adatokat interpretált
de lemerült a telep
én máig prototípus vagyok
egy salakanyag
aki konzol helyett katonát fog a kezében s agyának sűrű
ösvényein verekszi át magát lelki céljáig
aki egér helyett tettei szabadságával
nyitja meg a hétköznap fájlait
aki testén viseli a bántalmak sebeit
és hangosan sír
nem pedig :’(
aki hangját hallatja és az arcok könyvét lapozza
korhadt keretű ablakot nyitok és zárok windows-ok helyett…
…csak így nem tudok semmit sem menteni 🙁
