A Sidney felhasználó összes verse >>>
Nem kapok levegőt
Kiléptem az életből, vittem a kalapom,
vízen jártam, abból ittam, átmentem a falakon.
Eget láttam, táncoltam, találtam egy felhőt,
de nem vették le a láncaim, és nem kapok levegőt.
Madárral beszéltem, a Napról üvöltöttem,
vízeséshez értem, ezüst vízben fürödtem.
Éjszaka lett, magamra húztam a láthatatlan lepedőt,
de nem vették le a láncaim, és nem kapok levegőt.
A Holdon ettem, majd tovább mentem,
a Plútón egy boltban meg cigit vettem.
Kést faragtam egy lila dombon, cukorfa árnyéka előtt,
de nem vették le a láncaim, és nem kapok levegőt.
Egy törpe vezetett, farönkben laktam,
és ott énekeltek a törpök halkan.
S lufit vettem, sárgát, kéket, oly' lebegőt,
de nem vették le a láncaim, és nem kapok levegőt.
Soha nem veszik le. Hát leveszem én.
Sidney 2015. 11. 24.
